Meghökkentő érdekességek a szállítószalag világából

Az ipari forradalom korszakában, már a 18. században jelentkezett az igény, hogy gyorsítsunk a tempón, és eredményesebbé tegyük a termelést. Komoly előrelépés volt ebben a szállítószalag feltalálása, ami meghatványozta a munka hatékonyságát, és csökkentette az emberi terhelést.

Nem ismerjük a pontos születési dátumot, sem a feltaláló nevét, de az Oliver Evans nevű amerikai feltalálótól, 1795-ből származik az első leírás egy „két csigával hajtott, végtelen bőrszíjról”, amiben a modern futószalag ősét fedezhetjük fel.

Hosszúság szempontjából jelenleg a előkelő helyen áll a toplistán egy 35 kilométeres szalag, ami mészkövet szállít, és átszeli az India és Banglades közötti határt. De ez még semmi a 100 kilométeres, nyugat-szaharai futószalaghoz képest, ami valójában egyenként „mindössze” 7 kilométer körüli szállító szalag darabokból van összerakva, és foszfátércet mozgat.

A legerősebb szalagok a chilei rézbányákban működnek. Ezek szakítószilárdsága eléri a 15.000 kN-t, ami azt jelenti, hogy egy ilyen szalag csak akkor szakadna be, ha egyszerre 25.000 ember állna rá.

Ami a sebességet illeti, a hosszúsággal és a szakítószilárdsággal szemben ezt a tulajdonságot nem érdemes a végletekig fokozni, olyan értékig, amin a szállított anyagok csaknem leröpülnének a futószalagról. Egy németországi lignitbányász társaság azonban megoldotta, hogy másodpercenként 15 méteres sebességgel, vagyis percenként 900 métert haladó szalaggal is biztonságosan menjen a munka.

Mi a közös ezekben a világhírű, csúcstartó szalagokban? Az, hogy mindegyik folyamatos karbantartást élvez, hiszen másként aligha volnának képesek ilyen paraméterek mellett működni. Karbantartásukról külön szakértői csapat gondoskodik.

Ez hát a tanulság: keressen bennünket, ha azt szeretné, hogy minimális kiesést okozó, folyamatos törődéssel Önnél is folyamatosan működjön a szállító szalag!